1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. a jelzett határvonaltól, tértől számítva azon a területen, amely a beszélő felőli területtel szemközt van. túl a hegyen; ▸ túl a dunán ▸ túl a tiszán

2. vmely időpontot, időtartamot meghaladva, ill. vmely eseményt maga mögött hagyva. túl van a hatvan éven; túl van a vizsgán.

3. ▸ valamin innen is, túl is valamin innen és túl

4. vmely mértéket meghaladva. a kelletén túl; ▸ mértéken túl

5. valamin felülemelkedve, valamit mellékesnek tekintve. túl van az ilyen kicsinyességen.

6. valamin kívül, felül. a sértésen túl anyagi veszteség is érte.

1. vmely határvonalnál tovább jutva, ill. távolabbra irányulva. túlmegy, túlmutat.

2. valakihez, valamihez viszonyítva nagyobb mértékben, őt v. azt meghaladva. túlél, túlszárnyal.

1. jelentékeny kiterjedésű, jókora terjedelmű. nagy fa, síkság; ▸ nagy szemet mereszt | ▸ nagy valakinek valami nagy nekem ez a cipő. | zene a hasonló nevű “kis” hangköznél félhanggal bővebb terjedelmű <hangköz>, ill. ilyen hangközre levő <hang>. nagy terc.

2. számos egyedből, egységből álló. nagy tömeg, választék; ▸ nagy egyszeregy | a szokottnál v. a vártnál több; tetemes. nagy kiadás.

3. hosszú <idő>. öt év nagy idő. | sok évből álló <életkor>. nagy kort ért el. | nép későre járó. nagy idő van már.

4. gyerm felnőtt. ha nagy leszek ... | viszonylag idősebb <gyermek>. a nagyobbik fiam. | ▸ nagy gyerek

5. jelentős arányú, mértékű. nagy baj, vihar. | fontos, jelentős. nagy feladat; ▸ nagy idők | kitűnő, kiváló. nagy költő; ▸ nagy véleménye van nagy véleménnyel van valakiről | tört <kiemelkedő személyiség, kül. uralkodó állandó jelzőjeként.> nagy lajos király.

6. nagybetűvel írt v. nyomtatott. a nagy f. | zene az egyvonalasnál két oktávval mélyebb. nagy c.

7. hangzatos, de tartalmatlan. nagy szavak.

8. lelkes, buzgó v. szenvedélyes. nagy horgász. | <fokozó jelzőként.> nagy hős.

1. viszonylag idősebb gyermek. a nagyok vigyáznak a kicsikre. | gyerm felnőtt személy.

2. jelentős személy. történelmünk nagyjai. | sajtó nagyhatalom (vezetője). a négy nagy.

3. ▸ valaminek a nagyja

4. <kif-ekben:> jelentős feladat. nagyra hivatott.

5. (hsz-szerűen) ▸ nagyban

6. ▸ nagyokat ugrik egy nagyot; nagyokat alszik. | <kif-ekben.> ▸ nagyokat mond ▸ nagyot néz ▸ nagyra van valamivel ▸ nagyban megy a rongyszedés

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.

3. jelentős dolog. ez már valami!; ▸ ez is valami? ▸ viszi valamire ▸ lesz belőle valami

4. (mn-ként) olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható. valami baj van; mutatok valami szépet. | a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ... úgy él, mint valami kiskirály. | kevéssé, pontatlanul ismert. valami lajos vagy kicsoda keresett. | pejor ismeretlen és kevésre becsült. valami nővel tölti az idejét.

5. (mn-ként) egy kevés, valamennyi. valami időm még van.

6. (hsz-ként) biz körülbelül, mintegy. voltunk valami tízen.

7. (hsz-ként) biz <fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül. valami szörnyű! | ▸ nem valami nem valami jól sikerült.

1. nép rég ami (csak).

2. elav amilyen (csak).

1. bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog. de furcsa valami ez!

2. ritk pompás, remek dolog. az aztán a valami!

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!